Az előző posztomban eléggé elkeseredett voltam.

De szerintetek ki nem lenne az, ha bizonytalan lenne, és nem tudná, mit is csináljon a közeljövőben?

Nem azt mondom, hogy évtizedekkel előre kell tervezni, de egy-két évre mindenképp, én azt vallom, és így is teszek.

Gondolkoztam, mit, hogy kéne csinálni, és arra jutottam, hogy jövőre kilépek a pékből, és gimi mellett az ERFO-nál fogok dolgozni, havi hatvanezerért.
Természetesen csak akkor, ha ez megoldható.

Tehát ez kell nekem, hogy biztosan tudjam, mit szeretnék, hogy haladhassak, különben megőrülök.

Egyébként a tegnapi nap jó volt, mivel ebédre vettem magamnak pujkafalatokat, hozzá pedig sültkrumplit ettem, aztán csináltunk nutellás gofrit.

Tudjátok, van ez a béres csepp, na, kipróbáltam, hogy mit is tud, hátha többet eszem tőle, mert jó lenne.

És láss csodát, úgy vettem észre, hogy tényleg megy a dolog!
Ettől függetlenül nem kezdek el mindent megenni, ami elém kerül, továbbra is csak azt, ami nekem jól esik.
Ugyanakkor jó hallani, hogy a környezetemben már nem azt mondják, hogy “Keveset eszel!”, hanem azt, hogy “E így jó.”

Elvileg itt a sok óra mellett, ami csak a Vakodában van, bevezették még a tesit a múlt héttől kezdve, ill. az uszoda is megnyílik.

Távoktatásban?, kérdezhetitek.
Igen, abban. De csak nekem, és a barátnőmnek. Nyilván az osztály nagy része nem fog bejönni, csak otthonról pofáznak, már elnézést a kifejezésért, hogy nem kéne, hogy legyen tesi.
Mondjuk, hogy hogyan, az egyelőre még rejtély, de sebaj.

A legjobban egyébként annak örülnék, ha lenne egy külsős személyi edzőm, és általa kicsit jobb kondiban lehetnék, de ez egyelőre sajnos megoldhatatlannak látszik.

Pályázat

Beküldtem a pályázatot, amiről írtam.
Még nem kaptam visszajelzést, ami furcsa, de azért remélem, hogy feltűnt nekik.

Fejlesztgetem az írói weboldalam, bár pillanatnyilag elrontottam, de nemsokára ismét rendben lesz.

Jó, ha tudod, mit szeretnél

Post navigation


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük