Month: január 2021

Tegnap nem akartam leírni, hogy mik idegesítenek újabban, de most kiadom magamból, ha már megtehetem. Bár egyeseknek nem minden tetszik, ahogy leírom, illetve amit, ahogy ezt múltkor meg is kaptam, de nem kötelező olvasni a blogomat, ennyire egyszerű. Mi zavar?

Mármint nem édes kettesben – az még kicsit odébb van, hála az égnek, de tanári felügyelettel. Az én ötletem volt, és nem is alakult rosszul az együtt töltött idő. Kellemeset beszélgettünk sétálás közben – nem ugrottunk be a számos kajáldák

Azért adtam ezt a címet a mai bejegyzésemnek, mivel azt érzem, leginkább arról fogok írni. Előtte röviden a velem történt eseményekről: Tanulgatok, mint a gép, írom a könyvem, ráadásul ma még pék gyakorlatra is mentem, pedig holnap lenne, és lesz

Bár azt mondhatnám, a fél év utolsó felelése. De nem az. Tegnap sajnos nem sikerült töriből felelni – a technika ördöge nem úgy akarta, mint a távoktatás hátránya, úgyhogy az még vár rám, illetve egy magyar. Ugyanakkor az angol fél

Bár nem teljesen volt helytálló a pénteki blogpost címe, ugyanis nem egységben írtam a hétvégéről, hanem csak az aznap történteket jegyeztem le. De ma sajnos már megyünk vissza. És még Emi is azt mondta, így, hogy vele voltam, élvezte a

Ismét Emesééknél vagyok, ahol szeretek lenni. Nemrég értünk haza, ha fogalmazhatok így. Ettünk vacsira levest, most pedig, miközben írom ezt a bejegyzést, Emi a mellkasomon fekszik, és játszik a telefonján. Jó volt a mai nap, csináltunk a pékségben császár, és

Bár azoknak, akik egy kicsit jobban ismerik a sulit, nem mondok újat. Hiába vannak kamerák, ha valaki elég okos hozzá, hogy elállítsa őket. Nemrég történt egy ilyen lopás eset a suliban. Hogy kinek, és a miét vették el, abba személyiségi

Ez is ritka, majdhogynem egyenlő a nullával, hogy egy nap kétszer blogolok. De hát, ha van mit mondanom, akkor miért ne? Tegnap a barátnőm odaadta az osztálykulcsot, hogy hétvégén be tudjak menni, és ne kelljen elkérnem olyan hosszú időre a

Mármint ezt a múltra, 2020-ra értem. Mégpedig úgy, hogy szeptember tízedikén bekerültem a gimibe, és tizenegyedikén pedig összejöttem Emivel. Tegnap néztem egy haverommal való beszélgetésemet, ami akkor történt, így már tudom, hogy mikor is volt az a nap. Egyébként ez

Holnap kezdődik a suli, de már itt vagyok az intézményen belül, szóval visszaértem. Tizenkettő körül indultunk, és nagyjából ötkor benn is voltunk. Az utazás így nézett ki: kocsi, busz, kocsi. Merthogy Emi apukája kivitt minket kocsival a buszmegállóhoz, vagyis csak