Mondjuk még nincs este – mármint, mikor írom ezt a postot, de jobb cím per pill nem jutott eszembe.

Ami számomra a legfontosabb, hogy a kis probléma a barátnőm és köztem úgy tűnik, megoldódott.
Ráadásul ma reggel kávézás közben még egy jót tudtam is beszélgetni az anyukájával egész sok mindenről.
Örülök, hogy megbízhatok benne.

Oh, de jó, most jöttek vissza Emiék, mivel az apukájával elmentek karácsonyi nagy bevásárlásra.
Képzeljétek, lesz süti, meg mindenféle finomság.
Már nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz itt a karácsony, és szinte biztos, hogy maradok harmadikáig.
Megkérdeztem itt az embereket, hogy gond vagyok-e nekik, és mondták, hogy ne gondoljak ilyet, mivel egyáltalán nem. Jó, hogy itt vagyok.
De azért mondtam nekik, hogyha tényleg elegük lenne belőlem, akkor nyugodtan mondják, megértem, mert hát mégis csak két hétről van szó.

Hű, most hoztak élő halacskát! Ahogy már írtam, lesz belőle rántott hal is, amit nagyon szeretek.

Meg állítólag Emi anyukája nagyon jól tudja csinálni a madártejet, úgyhogy lehet, a közeljövőben megkérem rá.

Tegnap este kicsit dühös voltam, és, azt hiszem, minden okom megvolt rá.
Emesével megnéztük az Alkonyat első részét – ő már látta, én még nem, és utána adott nekem puszit, amit az öccse szemét módon levideózott.
Mindegy, lehet, kitörölte, de ha kicsit be akarom mártani, legalább lesz számára az anyukája felé egy jó ütőkártyám, hogy miért legyen lecseszve. 😀

Na jó, most megyek, mivel ismét megjött a kedvem a könyvíráshoz.
Úgy látszik, ez a hely nagy hatással van erre a kognitív tevékenységemre, aminek örülök is.

Minden kedves olvasómnak kellemes, békés, szeretetben gazdag, boldog karácsonyt kívánok!

A 2020-as szenteste

Post navigation


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük