Ennek a postnak a címe olyan, akár, ha egy könyvnek a fejezetcíme lenne.

Merthogy a mostani húzása az életnek valóban nagyon könyvszerű volt.

Miért is?

Röviden? Mivel lehet, a karácsony másnapjától az időm egy részét – úgy tűnik, több lesz, mint egy nap, a barátnőmék családjánál fogom tölteni!

Ez hogy történt?

Szörföltem a neten (Facebook, meg minden ilyen), és egyszer csak látom, hogy bejelöl a barátnőm apukája.
Először nem tudtam, hogy ő az, így fel is hívtam Emit, hogy megkérdezzem, és ő volt az.

Aztán egy-kettőre kiderült, hogy mi is a helyzet, és ez most nagyon boldoggá tett. Titkon fantáziáltunk róla Emivel, hogy milyen jó lenne, és most megtörtént, amit szerettünk volna.
Nagyon jó fej az apukája. Azt mondta, reméli, bennem igaz barátra talál, és ez kedves tőle.
Abszolút őszinte, meg minden. Ha az anyukája is így viszonyul hozzám, illetve Em tesói, akkor elmondhatom, hogy a legszűkebb családi köre elfogadott engem.

És ilyen rövid idő alatt, ez hihetetlen.

Kellett ez a kis öröm itt a sok rossz között! 🙂

A váratlan fordulat

Post navigation


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük