Lehet, furcsának találhatod, hogy most publikálok, és miért nem este.
Azért, mivel most érzem szükségesnek, hogy leírjam azokat a gondolatokat, amik bennem vannak.

A tegnap az nem volt rossz.
Nincs bajom a távoktatással – bár a tavaszi feladatküldős dolog nekem jobban átjött, nem úgy a mostani, hogy minden órán negyvenöt percig kamera előtt kell lennünk.
Ha ilyen stresszhelyzetben kell gép előtt ülnöm, akkor dél utánra/estére már nagyon elfáradok, és ideges leszek tőle, de hát ez van.

dél után sétáltunk, ahogy két napja is.
A tesitanár is velünk volt, és azt mondta, Emnek tesiznie kell, miután én elmentem onnan, de ő elintézte, hogy ne kelljen.
Viszont, ha ma is ő lesz, akkor már nem fogja megengedni, hogy ne kelljen – dél után, értitek, négy, öt, lassan már este felé tesiznie, nem is tudom, mennyi időt.

Vele maradnék, hogy akkor már én is úgy járjak, ahogy ő, de a tanár ragaszkodik hozzá, hogy menjek vissza a lakásotthonba. 😠

Tegnap a sétálás után kimentünk a CBA-ba – még volt velünk tanár.
Vettem a barátnőmnek – de jól esik ezt leírni, 🙂 egy chipset és egy üdítőt, mivel keveset iszik, amiért néha rá is szólok, illetve magamnak egy jeges capucinót és egy dobozos csokis perecet.
Az italt ma reggel már megittam, mikor bejöttem nulladikra Emihez, a perecből, amiből adtam neki is, még van.

Hát igen, ma nem volt jó a reggeli, mivel céklakrém volt.
Nem is értem, hogy tudnak ilyet kitalálni a suli konyhájában, ami az elmúlt két napban olyan változatos volt, mint Petőfi versében az Alföld.

De meghagytam – hála az égnek, tegnap uzsonnáról a pizzás csigámat, úgyhogy megettem reggelire a suliban.
Ebédre vagy rizs volt hússal, hogy aztán másnap vacsira valami reform kaját, ilyen őrölt tésztát, v mit adjanak natúr ízesítésű hússal, ami, ironikusan rendkívül laktató, vagy krumplipürét kaptunk sülthússal.

Tudom, hogy kell a fehérje, de akkor adjanak egy jó marhapörköltet, v paprikáskrumplit, amiben virsli/kolbász van.
Ezektől az ételektől, amik itt vannak, nem meg fogok hízni, hanem még jobban lesoványodom. 😀

Miközben írom ezt a bejegyzést, kitaláltam, hogy fogok venni magamnak egy jó nagy csomag fini kókuszpárnát, 😋 és tejet, és ha rossz lesz a reggeli, akkor lesz mit ennem.

Mondanám, hogy ebédre ilyen, meg olyan kaját veszek magamnak, de erre technikailag az esetek 90%-ában nincs módom, lévén a suliban vagyok, ahol nem tudok főzni.

Szóval a kaja problémáról ennyit.

Ami még aggaszt, az úgy tűnik, hogy az egész mai napomra kihat.
Ugyanis bejött egy tanár – nem az, aki tegnap és előtte volt, azzal a mondattal, hogy vegyük fel(az osztályban) a maszkot, plusz behozott még fertőtlenítőt.

Ezt is megértem, ne mondja senki, hogy nem, hogy félnek a covidtól, mert nem oktalanul.
De akkor vagy mindenki egységesen rettegjen, vagy sehogy, mert ezt a diákok a különböző tanárok különböző szabályok miatt, amiket a félelmi szintjük generál, bosszantónak tartják, én legalábbis ezt látom.

Szívesen visszamennék a lakásotthonba, és lehet, meg is tehetném, de nem szívesen hagyom itt Emesét.

Úgyhogy ez van most. Majd még lehet, hogy írok.

A legrosszabb őszi távoktatási nap

Post navigation


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük