Egyre jobb a gimi

Úgy határoztam, most azelőtt írok blogpostot, hogy suliba mennék.

Egyre merészebbek vagyunk már az osztálytársaimmal.

Változott az órarend – csütörtökön kilencig leszünk, de én a matek miatt már hétkor lelépek, viszont ma épp nincs matek.
Ezért néhányan, akik próbbnak érzik magukat, (mint én), 🙂 nem megyünk be angolra, így nem kell két lyukas matekon lennünk, utána csak két magyar és két infó lesz.
Eddig informatika még nem volt – az új órarend szerint viszont van, úgyhogy kíváncsi leszek, mit tartogat az számomra.

Tegnap is írhattam volna, csak nem volt kedvem – szerintem sokaknak már unalmas folyton ez a gimi, meg minden. Gondolhatjátok, hogy oké, oda jársz, csináljad, de valami izgalmasabbról is írhatnál.

Emi jobban van. Úgy tűnt, külső bokaszalag szakadása van, de csak kificamodott a bokája.
Hát elég ez, de egész gyorsan gyógyulgat, azért segítek neki, mikor kell mennie valahová, ha igényli.

Két napja, mikor mentem a gimibe, szó szerint rámszakadt az ég, úgyhogy egy kis változatossággal megspékelve vettem a nyakamba, a kobakomon a Star Wars-os sapkámmal a várost.
Picit féltem, és fontolgattam, nem indulok el, de sikerült. Majdnem elcsapott egy autó, mikor odafelé, már közel a sulihoz át akartam kelni, de ehelyett inkább bokáig átsétáltam egy pocsolyán.
Na de inkább ez, minthogy beleéppüljek fővárosunk aszfaltjába, igaz-e?
😀

Este, már nyolc felé – hétfőn is nyolcig van már óránk, sajnos vagy nem, majdnem bementem a metró alá, mert fáradt voltam, és csak mentem előre, mint egy gép.
De, mivel olvasod ezt a bejegyzést, így megnyugtathatlak, Kedves Olvasó, (még) létezem.

Hmm, most nagyjából ennyi – ja, tegnap voltam a CBA-ban, mert rossz volt a kaja, úgyhogy vettem csokis csigát, meg colát, és Emesének is adtam, összesen 1700 Ft-t hagytam a boltban.
Most már tééényleg abba kell hagynom a költést, mert nem lesz így okosóra, csak a fejemben. 🙂

Hétfőn elvileg lesz egy nyelvtan dogánk, most meg irodalomból az Antigoné-t vesszük, úgyhogy ja, haladunk.
Januárban már tizedikesek leszünk, úgyhogy gondolhatjátok, milyen sokat írunk – ha írunk, egy órán, amit aztán meg kell tanulni.